Igaz most már nem 10, hanem 33 éves vagyok, és akartam írni valami nagy bölcsességet a jeles nap alkalmából, de most be kell érni egy kis nosztalgiázással.
A képen a szüleim láthatóak, akik itt már nagyon régóta elváltak, a fotót pedig a nevelőanyukám készítette. Egyáltalán nem emlékszem az egészre, csak hogy kaptam dínós LEGO-t.
Nem hiszem hogy készült még fotó hármunkról, ahol mindenki ilyen elégedettnek tűnik, de az biztos hogy én nem a LEGO miatt voltam az.
A 33. az első szülinapom egyébként, amikor eszembe jutott, milyen érdekes, hogy ilyenkor mindenki a szülinapost ünnepli, az anyukák meg inkább egy másik napot kapnak. Pedig nekem most nagy kedvem lenne ünnepelni anyukámat is, amiért életet adott nekem: azt hiszem ez elég lényeges szempont a születésnapok tekintetében. Nagyon hálás vagyok érte, köszi anyu. Meg persze, apukámnak is, ő is kellett hozzá. És a nevelőanyukámnak is, hogy szeretetben felnevelt. Nem volt könnyű ez a csapatjáték, de mindenki hozta a tőle telhető legjobbat, úgyhogy mindenkinek jár legalább 1 gyertya a tortámból!
Ha pedig nem ismeritek Ricky Bakert, enyje-benyje, nézzetek utána!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.