Dani Áron | Válogatott cikkek

"If you want a guarantee, buy a toaster!" - Clint Eastwood

Nem csak egy papír...
Diplomaosztó beszédem (Elnöki Blog, 2014)
201eca5c2b6c44256d58daceb4cdbbaf.jpg
Jó lenne már diplomásként jelen lenni a diplomaátadó ünnepségen, de ez most még csak HÖK Elnöki státuszban sikerült. A végzősök között két Őrület arc is ült, Nánai Esztit és Janotyik Évit is most búcsúztattuk, illetve találkoztam még több volt MHT-sal, és a korábbi promó videóink egyik alkotójával, a Várnai Petivel is. Ezúton is gratulálok nekik, és a többi friss diplomásnak! Íme a rövid beszédem szövege, hátha érdekel valakit: (BKF HÖK Elnöki blog)

"Engedjenek meg nekem egy pár fokkal közvetlenebb hangnemet. Amikor először meghallottam, hogy diplomaátadó, és hogy elnöki beszéd, meg hogy nekem közöm van ehhez, rendesen berezeltem. Mit mond az elnök? Miért mondja? Mivel tud túlmutatni, a puszta formalitáson?

Jó posztmodern szokás szerint, bár ezt sokan inkább plágiumnak nevezik, a Youtube keresője sietett volna a segítségemre, de hiába. A harmadik diplomaátadó beszéd meghallgatása után feladtam. Engem ezek elevenen elásnak, ha elkezdem egy hajóhoz hasonlítani az egyetemi éveket, aminek masszív deszkái a tanárok, félszemű kapitánya a rektor, hullámai a vizsgák, és kikötője a szakdolgozat. A HÖK-ösök meg a sirályok a fedélzeten?

Másnap megvitattam a problémát a barátnőmmel. Beszélgetünk-beszélgetünk, aztán rám mosolygott. Nem mondott már semmit, csak mosolygott. És beugrott. Beugrott minden, amit a diplomátokról mondani akarok.

Rettentő szerencsés emberek vagytok. Amikor elkezdtétek a főiskolát, legtöbben még nem tudtátok, hogy mit akartok, vagy csak halványan körvonalazódott bennetek. Én mindig azt gondoltam, hogy a felsőoktatás legfontosabb feladata ma nem az, hogy diplomásokat képezzen, hanem hogy utat mutasson. Mostanra egészen biztosan többet tudtok arról, hogy kik vagytok, és mit akartok kezdeni az életetekkel, vagy ha mégsem, akkor legalább azt tudjátok, hogy mi az, amit biztosan nem akartok. A diplomátok nem garancia, hanem lehetőség. Ti pedig rettentő szerencsések vagytok, hogy élhettek ezzel a lehetőséggel. Út közben sokan hátráltattak és segítettek titeket, az élet mindenki elé más-más akadályokat görgetett. Például van aki könnyebb, van aki nehezebb tételt húzott az államvizsgán. Vagy van akinek dolgoznia kellett az iskola mellett, és van akinek nem. Hosszasan lehetne persze sorolni a különbségeket.

A diplomátok értékét viszont valójában leginkább ti magatok határozzátok meg. Van aki a tanórákon, és van aki azok mellett szedett magára rengeteg kompetenciát, akár az iskolán belül, a különböző öntevékeny körökön, vagy baráti társaságokon keresztül, vagy akár az iskolán kívül. Egész biztosan akad olyan is, aki semmit se szedett magára - kérem ne nézzenek rám ilyen szúrós szemekkel.

Nem ez az első, és nem is az utolsó, hogy titeket ünnepelnek. Először végig csináljuk az ovit. Aztán az általános iskolát, majd a gimnáziumot. Évnyitók, évzárók, szintfelmérők, ballagás, szalagavató, érettségi, nyelvvizsga, KRESZ vizsga, államvizsga - egymást követik. A világ kétségbeesetten próbál rendszerbe rendezni titeket, de ti mindig ki fogtok lógni a sorból. Hiába ültök itt kosztümben és sötét zakóban, rendezett sorokban ülve, és hiába kaptok egyforma oklevelet, a rektor úr mindegyik kézszorítása más és más lesz, mint ahogy ti magatok is azok vagytok.

Azt gondolom, hogy itt a BKF-en mindenkinek volt alkalma kitombolni magát, vagy azért mert adottak voltak a keretek, vagy azért, mert nektek kellett megteremteni őket. És most ne csak a bulikra gondoljatok, hanem a hozzájuk kötődő szervezésre és kreatív munkákra, videókra és grafikákra. Az iskolarádióra és a BKF Farkasokra, vagy a tanulmányi ügyosztály és a diákjóléti bizottság munkájára, akik folyamatosan a segítségetekre voltak különféle érdekképviseleti kérdésekben, miközben válogatott fantázianeveket kölcsönöztek a különböző kisokosoknak. Gondoljatok az MHT-ra, az Erasmusra, a külföldi tanulmányi versenyekre, vagy a szemináriumokra, ahol a közös feladatok alkalmával, nem csak a képességeiteket fejleszthettétek, hanem értékes barátságokra is szert tehettetek. Így átlépve a főiskola küszöbét, jó eséllyel nem csak egy papírral a kezetekben, hanem új barátokkal, lehetőségekkel és tapasztalatokkal felvértezve távoztok. Én azt kívánom nektek, hogy használjátok ki ezeket az előnyöket, és köszönöm, hogy meghallgattatok."

A bejegyzés trackback címe:

https://daniaron.blog.hu/api/trackback/id/tr6413990012

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása