Dani Áron | Válogatott cikkek

Hatodik alkalommal rendezik meg idén a Hungarocomix (HC) képregényes vásárt december 18-án a Millenáris – Jövő Házában. A karácsony előttre időzített eseményt mindig is a kísérletezgető szellem jellemezte. Az idei rendezvény szélesebb tematikája és programkínálata jelzi, hogy ezúttal sem lesz ez másként. (Kulter.hu)

„Az utóbbi időkben igencsak összetorlódtak a szegről-végről képregénnyel rokonítható rendezvények (animeconok, fesztiválok, HoldfényCon), így a képregénnyel foglalkozó kiadókat, üzleteket, alkotókat, rajongókat tömörítő Magyar Képregény Szövetség (MKSZ), a Mondo magazint kiadó MangaFan és a gyűjthető játékfigurákkal, kártyákkal foglalkozó Holdfény Fantasy Team közösen úgy gondolta, célszerű lenne összevonni a téli eseményeket” – tudtuk meg Sápi Mártontól, az MKSZ elnökségi tagjától.

A rendezők nem titkolt célja egy, a San Diego ComicConhoz hasonló rendezvény megvalósítása, ami képregényes fesztiválnak indult, mára pedig több filmstúdió, játékgyártó cég is ott mutatja be először az újdonságait. Itthon ilyesmivel egyelőre nem kell számolni, de most kiderül, mennyire fogékony a hazai közönség és a média erre a koncepcióra kicsiben. Az MKSZ ötéves fennállása óta óriási változások mentek végbe a képregény megítélése és a honi kiadások terén, de a média állásfoglalása továbbra is meghatározó. A színesebb konstrukció feltehetően a „nyilvánosságnak” is jobban felkelti az érdeklődését. „A kereskedelmi csatornák rendszerint az infantilis oldalát domborítják ki a dolognak, ami nyilván nem segít, de pozitívak az internetes és a nyomtatott sajtóban történő előrelépések. A teljesség igénye nélkül a következő lapokban találhatunk (hol elvétve, hol rendszeresen) képregénnyel foglalkozó cikkeket: Mozinet, Népszabadság, Műút, Magyar Narancs, Tattoo magazin, PC Guru, Wan2, az interneten pedig a Képregény.net, a Geekz Blog és a Könyves Blog publikál előszeretettel képregényes írásokat.

A média szerepe nem csak a megítélés miatt döntő tényező, hanem mert az olvasótábor továbbra is nagyon szűk. „Van egy öt-tízezres réteg, amelynek hozzátartozik a kultúrájához a képregényolvasás, -vásárlás, de akik ma tinédzserek, nem találkozhattak ezzel a médiummal, mivel a kétezres évek elején alig jelent meg itthon képregény.” Az utóbbi években viszont több gyermekmagazin is megjelent (Scooby-Doo, Spider-Man, CN magazinok), amik közölnek képregényeket is, és bár ezek színvonala vitatható ugyan, a céljukat elérik. A gyerek megtanulja érteni a képregényt, kép, szöveg és keret viszonyát, és így egy önálló művészeti ágként rögzülhet benne. Az „utánpótlás” biztosítása érdekében tehát már történtek érdemi változások, de igazán nagy előrelépést az hozna, ha minél több intézmény venné bele a tantervbe a művészettörténet vagy médiaismeret keretében. „Akkor ki lehetne nevelni egy új képregényfogyasztó generációt, és nem csak a rajongók fordítanának nagyobb figyelmet az új megjelenésekre.”

Az olvasótábor gyarapodását tovább gátolja a katasztrofális hazai terjesztés, amiben a nagy kiadók (Cartaphilus) képregénypiacon való megjelenése jelenthet előrelépést. Nem csak a terjesztőhálózatuk működik precízebben, de a reklámlehetőségeik is sokkal tágabbak, így meg tudják támogatni a saját kiadványaikat, ami a képregénypiac egészére pozitív hatással lehet. „Olyan képregényeket kell megjelentetni, amik megtalálják a közönségüket. A képregény önmagában gyenge lábakon áll, valamihez mindig kötni kell, hogy felkeltse az emberek érdeklődését (filmhez, sorozathoz, alkotóhoz vagy műfajhoz).” Miután a hazai képregénykiadás még gyerekcipőben jár, szerencsés helyzetünk van abból a szempontból, hogy számos minőségi kiadvány látott napvilágot magyarul, amely nem csak piaci megfontolásoktól vezérelve jelent meg.

A hazai képregénykiadás harmadik, és egyben legfontosabb feladata (az olvasótábor szélesítése és a média meggyőzése mellett) a magyar alkotók támogatása. A képregény-megjelenések szépen gyarapodtak az elmúlt években, de ezeknek csak elenyészően kis száma volt magyar. Az idei vásár talán legfontosabb megjelenése az új Pinkhell lesz.

Az újságot korábban sok kritika érte belterjessége miatt (néha csak az értette meg a benne található képregényeket, aki írta), mostantól egy fogyaszthatóbb hangvételt fog képviselni. Nem csak a Magyar Képregény Akadémia (MKA) alkotói fognak publikálni benne, hanem az MKSZ tagjai is. „Most, hogy az MKSZ is részt vesz az újságban, magasabb példányszámot fogunk nyomni és könyvesbolti forgalomra készülünk, eddig csak rendezvényeken és képregény boltokban volt kapható.” Hiába léteznek ugyanis a nonprofit szerzői kiadványok, ezek elenyésző százaléka kerül a könyvesboltok polcaira (így a közönség sem találja meg őket), a könyvesbolti forgalmazás pedig úgy látszik, egyben presztízskérdés is.

„A legfontosabb persze, hogy legyen minél több ember, aki szabadidejét és energiáját áldozza azokra az ötletekre, amikben hisz, ezeket pedig képes nyomni és átvinni.” Futaki Attila külföldi sikerei (Franciaországban a Spirál, Amerikában a Percy Jackson) példaértékűek lehetnek minden hazai alkotó előtt.

A magyar képregény népszerűsítése ettől függetlenül továbbra is a tavaszi és őszi képregényfesztiválok profiljába fog tartozni, a HC inkább a szórakozásról és a vásárlásról szól. Idén is szép számmal jelennek meg újdonságok, mint  a Kalyber Joe várva várt hatodik kötete, vagy a máris boltokba került finn Elsodort világ, és folytatódnak az olyan jó nevű sorozatok, mint a Kázmér és Huba vagy a Naruto. „Most még inkább a karácsonyi hangulat jellemzi majd a HC-t, mikulássapkás bulira lehet készülni.” A rendezők ezt szem előtt tartva állították össze az idei programot is, egyebek mellett lesz majd Star Warsbemutató, ingyenes konzolkipróbálási lehetőség, japán táncosok, képregényes bemutatók és szerepjáték-versenyek. A részletes programot keressétek a Kepregeny.info-n vagy a PestiEstkülönszámában.

Hungarocomix és Animekarácsony, Budapest, 2010. december 18.