...de én megkockáztatom, hogy a legszívmelengetőbb effekt-parádé, amit valaha is láttam.Sablonos, sematikus, egyszerű, de mégis, majd felrobban az ötletektől és a paródiáig karikírozott szereplőktől, miközben úgy képes megidézni gyermekkorod kalandfilmjeit (főleg Spielberg), hogy nem valami nosztalgikus hommage. Imádom. Legszívesebben elhúznék a Jolly Rogerrel a viktoriánus Angliába.
Nyilván beszédes, hogy tök egyedül néztem meg (kb. ennyi embert érdekel a köreimből), mögöttem fél tucat középiskolás csajjal, egy férfi volt csak rajtam kívül a teremben, de ő meg a barátnőjével jött. Mindegy, nem volt ciki, ő is átváltott gyerekbe. (eredeti bejegyzés)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.