A Kosinskira jellemző képi pompában fürdik az egész, izgi ez a pszichológiai hadviselés, még akkor is, ha a közepétől már egyértelmű, hogy ebben a történetben nincs valami sok. A színészek is jók, szóval szórakoztató darab, még ha nem is nézzük majd újra soha. Lehet túl sokat vártak tőle, akiket kiakasztott. Ès nem kéne elfelejteni azt sem, hogy ez a gyógyszer függő amerikaiaknak készült, akik tènyleg nem tudják mire jó a fájdalom ès a szenvedés.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.