Dani Áron | Válogatott cikkek

"If you want a guarantee, buy a toaster!" - Clint Eastwood

Mese habbal
Roland Schimmelpfennig: Golden Dragon (Katona József Színház, 2011)

Golden Dragon, a vietnami/thai gyorsbüfé – darálja Mészáros Béla az előadás folyamán vagy számtalanszor, pincérnőnek öltözve. Európaiként nem sokat foglalkozunk azzal, hogy thai, kínai, vietnami vagy mongol, hisz tökegyformák. Ez rögtön felvet néhány problémás, már-már elcsépelt kérdést jelen korunkról – nem kell félni, most nem valami elvakult kiakadás történik a csúnya globalizációra, épp ellenkezőleg. Teljesen mindegy, hogy otthon vagy-e, vagy egy másik országban, a Golden Dragon szereplői mindenhol idegennek érzik magukat, az előadás során pedig a nemek cserélgetése csak tovább erősíti ezt az elveszettség hatását. (Katona Ífjúsági Blog)

A Golden Dragon ázsiai szakácsai igencsak nyomorognak a szűköcske konyhában – és a tömbházban is, ahol az étterem található –, hol mondhatjuk, sajátos kis mikroközösséget alkotnak. Ott vannak a vihorászó stewardessek és Barbibaszarintó” (az egyik nőt Barbinak hívják, innen, gondolom, mindenki kitalálja, mit takarhat az elnevezés), a barátnője után kesergő férfi és a narancssárga ruhát hordó, ám valójában piros ruhás barátnő, az ifjúságát visszasíró idős férfi és várandós unokája, na meg annak barátja. Legtöbben végül mind látogatást tesznek A tücsök és a hangya meséjébe ágyazott kuplerájban vagy a központi szerepet betöltő étteremben. A szálak itt-ott összefutnak, érintkeznek, de átláthatatlanná még annak ellenére sem válnak, hogy mindössze öt színész mozog a színpadon, a díszletek pedig legtöbbször csak jelzésértékűek, mivel nagyon gyorsan váltogatják egymást.

goldendragon.jpg

A darab végére összeáll a kapcsolatok komplexitása, egymásra utaltsága, de lezárni csak a kínai testvérpár, Tücsök és a fájós fogú Puci drámáját sikerül. A többiek céltalanul bolyonganak tovább, ezzel egy kis hiányérzetet hagyva bennünk. A kiosztott szerepeket mindenki sikerrel maximalizálja: Fullajtár Andrea Hangyája épp olyan szenzációs, mint Tenki Réka Pucija, Hajduk Károly és Kocsis Gergely stewardess-duója, vagy Mészáros Béla félénk Tücske. Mivel azonban egy-egy színész minimum három szerepet is eljátszik, van, aki jutalomjátékát leli az ellentétek megjelenítésében, így Fullajtár Andrea ártatlan fiatal nőjével, Tenki Réka pedig megkeseredett férfijával némiképpen nagyobb teret nyer.

Gothár Péter rendezése hemzseg a szellemes megoldásoktól, bár ezt már-már megszoktuk (gondoljunk csak a Nemzeti-beli Lear királyra, vagy a Katonás Ivanovék karácsonyára). Az elidegenítő fogások nemcsak objektív látásmódra serkentenek, de gyakran játékosabbá is teszik a színdarabokat, márpedig az ilyeneket a Golden Dragon csak úgy szórja.

(Katona József Színház – Roland Schimmelpfennig: Golden Dragon) (fotó: Dömölky Dániel)

250321_169370343124174_7875985_n.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://daniaron.blog.hu/api/trackback/id/tr9013985126

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása